MSP Summit 2016 – Egy felejthetetlen utazás
A Microsoft Student Partner program a rengeteg tréning, eseményen való részvételi lehetőség és személyes fejlődés mellett még egy hatalmas lehetőséget tartogat magában. Minden évben megrendezésre kerül a Microsoft Student Partner Worldwide Summit, amelyet az Imagine Cup világdöntőjével párhuzamosan tartanak meg Seattle-ben és Redmondban. Ide a világ legtehetségesebb, legaktívabb és legmotiváltabb MSP-i kapnak meghívást.
Az idén július 26-a és 30-a között megrendezett Summitra jómagam kaptam azt a megtisztelő lehetőséget, hogy Magyarországot képviselhessem a világ 60 legjobb MSP-je között.
Utazásom 26-án reggel kezdődött a budapesti Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér 2A termináljából. Direkt repülőjárat nincs a csupán 9000 km-re levő Seattle-be, ezért az első megállóhelyem Amszterdam volt. Ez csak egy 2 órás repülés volt. Nem gondoltam volna, hogy egy repülőtér ilyen hatalmas tud lenni, de kb. 20 perc volt átsétálni az érkezési helyről a csatlakozó repülő beszállókapujáig.
10 óra repülés után megérkeztem Seattle-be. Nem engednek be akárkit az Egyesült Államokba, ezért egy alapos ellenőrzésen mentünk át. Elég sokan voltunk, ezért egy órát legalább itt töltöttem.
A kijáratnál már vártak az Imagine Cupos táblákkal. Mint kiderült, együtt utaztam Tóth Bálinttal, a magyar InSimu csapat Microsoftos mentorával. Kik is ők? Ők jutottak ki World Citizenship kategóriában Magyarországról a világ 10 legjobb csapata közé az Imagine Cup döntőre. Ők pár nappal előbb érkeztek, kirándultak egyet.
Tehát a kijáratnál találkoztam Bálinttal és az InSimu két tagjával, illetve az akkor érkezett többi MSP-vel. Innen busszal szállítottak minket a University of Washington kollégiumába.
A regisztrációnál az első néhány percben megismerkedtem Madisonnal egy Utah állambéli MSP-vel. Együtt kiderítettük, hogy merre találjuk a szobáinkat. Nem igazán szeretem a kollégiumokat, de ez nagyon jól nézett ki. Két ágyas szobák, minden szobához külön fürdő, jó kilátás, mi kell még?
A Summitos Facebook csoportba kiírta egy srác, hogy melyik szobában van és akinek van kedve nyugodtan nézzen be hozzá megismerkedni. Én így is tettem, és egyből jóban is lettem Gustavoval, a brazil MSP-vel. Az ismeretségből végül barátság lett, nagyon jó fej és megbízható embert ismerhettem meg. Ráadásul ő már második alkalommal volt a Summiton az 5 éves MSP pályafutása alatt.
A Summitot és az Imagine Cupot Steve Clayton, a Microsoft Chief Storytellere nyitotta meg előadásával, amely arról szólt, hogy hogyan adjunk jól elő. Nagyon inspiráló volt, egy csomó saját tapasztalatot mesélt el.
Ezután Pablo Veramendi köszöntötte az Imagine Cup résztvevőit, majd Gavin Gear, az MSP program vezetője nyitotta meg az MSP Summitot és elmondta, hogy mi vár ránk a következő néhány napban.
Az ebédet lekéstük megérkezésünkkor, de a vacsoránkat már elfogyaszthattuk. Egy számomra eddig ismeretlen koncepcióval működött az egyetem kampuszán a menza. Lehúzták a kártyánkat a bejáratnál, és utána azt ettünk és annyit, amennyit csak akartunk. Arra számítottam, hogy a kaja nem lesz a legjobb, de kellemesen csalódtam, mert általában egész jó volt a választék, volt ott több különböző főétel, zöldség, gyümölcs, süti, üdítő.
Első este csak a környéken sétáltunk páran, de mindenki eléggé fáradt volt, ezért nem mentünk túl messzire. Aznap este a teljes amerikai csapattal megismerkedtem.
A második volt a legizgalmasabb nap volt számomra. Kora reggel buszal elvittek minket Redmondba, a Microsoft kampuszára. Soha nem gondoltam volna, hogy egy nap ott leszek. Libabőrös voltam, mikor leszálltam a buszról. A fényképezkedés a Microsoft logóval a 92-es épület előtt persze nem maradhatott el!
Az Imagine Cup versenyzők ezen a napon adták elő prezentációikat ebben az épületben. Bent mindenfelé velük találkozhattunk, miközben az utolsó percekben is az előadást gyakorolták. Néhány csapathoz oda is mentünk, kifaggattuk őket, hogy miről szól a projektjük.
Megismerkedtünk a mexikói csapattal, akik egy lencse és egy okostelefon segítségével készítenek felvételt az emberi íriszről és a kép alapján meg tudják állapítani, hogy milyen tápanyagok hiányoznak az adott szervezetből. Ennek segítségével különböző betegségek előzhetők meg.
Emellett a legszuperebb srácokkal - a nigériai Humane csapattal - is beszélgettünk. Ők egy Windows Mobile platformot és hozzá egy hardvert készítettek, amelyet beszéddel és a hozzá tartozó kis eszközzel lehet irányítani, a vak embereket segítve ezzel. Nagyon jókedvű, vidám fiatalok, az Imagine Cup versenyzők közül ők töltöttek a legtöbb időt velünk MSP-kel.
De nem emiatt mondtam, hogy ez volt számomra a legizgalmasabb nap. Kipróbálhattuk a Microsoft idei év egyik legnagyobb dobását, a HoloLens-t!
Egy csomó előre elkészített szkript segítségével mentünk végig egy oktatóanyagon. Nem kódoltunk túl sokat, inkább csak összekattintgattuk a már elkészített programrészeket, de az élmény hatalmas volt. Hologramokat látni a valós térben nagyon futurisztikus.
2 óra HoloLens-ezés után a Microsoft Mixer épületbe mentünk, ahol az MSP Summit előadásokat tartották. Elsősorban arról beszélt Gavin, hogy mik lesznek a következő év legfőbb céljai, mi változik meg az előző évhez képest. Sokat dobott a motivációmon, hogy a közösségépítés lesz hangsúlyban a következő évben, hiszen én már ezt tervezgetem fél éve.
De a motivációmat talán nem is ez növelte meg igazán. Ahhoz, hogy segítsék a munkánkat, nem kevesebbet, mint egy… Microsoft Surface Bookot kapott minden ott lévő MSP! Nem is akármilyet, a legerősebb specifikációkkal rendelkezőt. Azt a pillanatot soha sem fogom elfelejteni, mikor egy pillanatra csönd lett az egész teremben, „most ez akkor komoly?”, aztán mindenki felugrott, sikított, ordibált, őrjöngött az örömtől.
Ezután egy beszélgetésünk volt három Microsoft-ossal, akiket a jövő és a ma jelen lévő technológiákról kérdezhettünk. Nagyon jó tippeket kaptunk tőlük, hogy mivel érdemes foglalkozni az elkövetkező néhány évben. Legtöbbet az IoT-ről beszéltek, szerintük ez most az a terület, ahol könnyen meg lehet gazdagodni.
A végén elkaptam egy képre Susan Ibach-et, az idei évig ő vezette a kanadai MSP programot, de átköltözött Seattle-be.
Ezután a nap egy újabb nagyon izgalmas része következett, az Imagine Robo World Cup Hackathon, ahol 4 fős csapatokban Raspberry Pi-k, Windows 10 IoT Core, motorok és különböző más alkatrészek segítségével kellett csapatonként 2-2 focista robotot építenünk.
3 óránk volt elkészülni, utána pedig jöhetett a verseny. 16 csapat mérkőzött meg egymással a főnyereményért, ami nem volt más, mint csapattagonként egy-egy Xbox One. Majdnem meg is nyertük, levertünk mindenkit, a történet szomorú vége viszont az, hogy a csapattársam robotja a döntőben lemerült. :( De ettől függetlenül nagyon élveztem, hiszen amúgy is egy versengő típus vagyok.
A hosszú nap végére mindenki elfárdt, ezért miután visszaértünk a szállásunkra, csak a közeli kikötőbe sétáltunk le ahol beszélgettünk és tapasztalatainkat, gondolatainkat osztottuk meg egymással. Minden percet élveztem, amit ezekkel az emberekkel tölthettem. Hihetetlen, hogy ennyi velem hasonló gondolkodású sráccal találkozhattam, pedig a világ másik feléről jöttek.
A következő nap is tartogatott izgalmakat. Reggel szerencsére nem indultunk olyan korán, mint előző nap, úgyhogy kicsit kipihentebbek voltunk. Első állomásunk a Microsoft Mixer épülete volt. Méghozzá az Awards Ceremony, ahol két fontos bejelentés történt. Az egyik az Imagine Cup World Finals dobogósainak kihirdetése, a másik pedig az MSP of the Year cím kiosztása.
Az Imagine Cup házigazdái Kate Yeager és Steve Guggenheimer nyitották meg a napot egy inspiráló videóval, a Summit és az Imagine Cup legjobb pillanatairól. Mindenki izgatottan várta az eredményeket. A harmadik és második helyezetteket jelentették be elsőnek, illetve kiderült, hogy ki az év MSP-je. Lisa Wong kapta ezt a címet, egy nagyon kedves és aranyos lány, aki a kanadai MSP-k sorait erősíti.
A magyar csapat sem távozott ám üres kézzel, a világ harmadik legjobb csapata lettek World Citizenship kategóriában, szoftverükkel, amelyben az orvostanhallgatók virtuálisan gyakorolhatják a klinikai vizsgálatokat, emberi életek kockáztatása nélkül.
Az első helyezetteket ki más, mint Satya Nadella hirdette ki! Az első sorban ültem, szóval néhány méterrel előttem beszélt. Nem sok ilyen inspiráló embert ismerek, mint Satya. Jó volt élőben is látni, beszélni sajnos nem volt lehetőségünk vele, még a győztesekkel is csak egy képre volt ideje, utána el kellett mennie.
Az eredményhirdetés után minden MSP és Imagine Cup versenyző az össznépi csoportképre sietett.
A fényképezkedés után volt egy kis szabadidőnk, amit persze a Microsoft Store-ban töltöttünk. Kaptunk belépést az alkalmazottak részlegére a boltban, ahol fél áron vásárolhattunk meg egy csomó eszközt. Egyből le is csaptam a Microsoft Designer Desktopra, egy profi billentyűzet és egér párosra, amelyek Bluetooth-on keresztül kapcsolódnak a számítógéphez. Szeretem, mikor nem kell vezeték, se extra adapter ahhoz, hogy eszközöket csatlakoztassak számítógépemhez. Emellett a Microsoft-os pólók és egyéb apróságok sem maradhattak el. Ninja Cat-es pólót sajnos csak Microsoft alkalmazottak vásárolhattak, úgyhogy azt nem vihettem el. Egyelőre ;)
Ezután egy újabb pár órás MSP Summit következett, ahol Gavinnel átbeszéltük a következő nap programjait. Ezután az egyik kedvenc Channel 9 előadóm, Seth Juarez vezetett minket be a Machine Learning és az Azure ML Studio rejtelmeibe. Élveztem az előadását, néha kicsit el is vesztem az igazat megvallva, annyira nem vagyok otthon a Machine Learning világában. Emellett a Microsoft egyik HR menedzsere tartott nekünk előadást a Microsoftos lehetőségekről diákként és frissdiplomásként. Elmondta azt is, hogy hogyan zajlik az emberek felvétele, hogyan érdemes készülni az interjúkra, stb. Végül pedig két fős csoportokban dolgoztunk, és elmondtuk, hogy milyen dolgok motiválnak, mit szeretnénk elérni az életben, hol szeretnénk élni, stb. Ebben néhány Microsoft-os - akik egykor MSP-k, gyakornokok voltak – segítettek nekünk.
A harmadik este végre mindenki elég kipihent volt, hogy bemenjünk a központba. Sajnos kettészakadtunk a társasággal, úgyhogy Gustavo-val, a brazil barátommal és Egorral, az orosz MSP-vel együtt mentünk. Engem rettentően megfogott az a város, úgy éreztem, hogy hazaértem. Tiszták voltak az utcák, nem volt túlzsúfolt, gördeszkások gurultak fel-alá, egyszerűen jó volt a hangulat.
Megnéztük a legelső Starbucks-t.
Felültünk a Great Wheelre,
Közben pedig jókat beszélgettünk, érdekes volt úgy, hogy egyikünk sem beszél natívan angolul, volt mikor nem értettük, hogy mit akar mondani a másik... :D Visszafelé összefutottunk a csapat másik felével a vonaton.
Következett az utolsó olyan nap, amikor még voltak szervezett programjaink. Utunk a Garfield High Schoolba vezetett, ahol megtartották az Imagine Cup World Championshipet, amikor a három kategória győztesei közül kiválasztották a legjobbat.
Mivel az egyik zsűritag nem más volt, mint John Boyega, a Star Wars 7: Az ébredő Erő főszereplője, ezért a bejárat előtt egy csomó Star Wars cosplay-es fogadott bennünket.
Egy újabb csoportkép, immár a Microsoft logójával.
A rendezvényt Blake Lewis az American Idol 6 egykori nyertes beatboxere kezdte, egy rendhagyó produkcióval.
Majd azt mondta, hogy szüksége van 4 emberre a közönségből. Kihívott 3-at, fürkészte a 4. embert, rengetegen nyújtották a kezüket, addig nem jelentkeztem, de gondoltam, hogy „miért ne?”, úgyhogy feltettem a kezem, épp mikor felém nézett, és rám mutatott, hogy menjek. Egyébként azért volt ránk szüksége, hogy egy-egy hangot adjunk a mikrofonba, és azokat felhasználta a következő produkciójában. Én egy hatalmas „Yeah”-t ordítottam a mikrofonba.
Ezután bemutatkoztak a házigazdák, a zsűri, majd kezdődhetett a három legjobb csapat előadása. Nagyon jó volt bent a hangulat, mindenki örült és izgatott volt, hogy vajon ki fog nyerni.
Végül a román csapat, az Enty lett az Imagine Cup világbajnok. Ők egy olyan eszközt készítettek, amellyel a páciens egyensúlyát lehet monitorozni és az ehhez kapcsolódó problémákat diagnosztizálni, valós időben, felhőn keresztül.
A számunkra fontos esemény még csak most következett. Több száz általános- és középiskolás diákot mentorálhattunk az Imagine Robo World Cupon. Nekik kicsit könnyebb dolguk volt, mint nekünk, a robotok legnagyobb része már össze volt rakva, csak pár alkatrészt kellet felszerelniük, illetve segítettünk nekik a hackelésben, hogy gyorsabbak és jobbak legyenek robotjaik.
Kinéztem magamnak egy kis csapatot, akiknek pro tippeket adtam, amik segítségével eléggé jól haladtak a versenyen, de végül sajnos kiestek.
John Boyega is benézett hozzánk, ahol el is kaptam egy képre!
Végül elköszöntünk Gavintól, aki sajnos már nem tudott jönni a záróbulira. Boldog voltam, hogy találkozhattam vele élőben ebben a pár napban, nagyon közvetlen és jó fej ember, örülök, hogy ő vezeti a programot.
Este a záróbulin pingpongoztunk, biliárdoztunk, karaokeztunk, shuffle-oztunk, fényképezkedtünk. Olyanok voltunk a végére, mint egy kis család.
Másnap délután indult a repülőgépem vissza, úgyhogy volt még egy kis időm, úgyhogy beubereztünk a városba még egyszer szétnézni. Nagyon lazák és közvetlenek az ottani Uber sofőrök, jókat lehetett velük beszélgetni.
Megnéztük Seattle egyik nevezetességét, a Space Needle-t, de sajnos nem tudtam felmenni, mert délután 3-kor kerültem volna sorba, vagy extra pénzért azonnal, de amúgy is felhős volt az idő, úgyhogy kihagytam. Majd legközelebb ;)
Elsétáltunk az International Fountainhoz is.
Majd a Karry Parkba, ahonnan gyönyörű a kilátás a városra.
Végül utolsó állomásunk a Pike Place Market volt, egy turisták által túlzsúfolt piac, ahol minden megtalálható, ami szem szájnak ingere.
Ezután sajnos indulnunk kellett haza. Nagyon nehéz volt otthagyni az új barátaimat, a várost és az egyetem kampuszát. De úgy búcsúztunk el, hogy ez nem egy „viszlát!”, hanem egy „látjuk egymást!”. Remélem, hogy így is lesz.
A gépemet majdnem lekéstem, mivel a check-in automatában nem tudtam bejelentkezni, mert nem ismerte fel az útlevelem chipjét, a speciális eseteket kezelő részlegen pedig sor volt. Szerencsére kiszúrt az egyik alkalmazott és kérdezte, hogy Amszterdamba megyek-e, mert ha igen, akkor becsekkol engem soron kívül, mert 5 percem van a bőröndöm leadására. Húzós volt, de megmentett.
Hogy még ekkor se legyen unalmas a történet, az ellenőrzőkapuknál majdnem összecseréltem a Surface Bookomat egy Microsoft alkalmazottal. Szerencsére ráragasztottam egy Microsoft Student Partneres matricát és ő kiszúrta, nekem szembe sem tűnt, hogy nincs rajta azon, amit elvettem.
Összességében rengeteg élményt és tapasztalatot hoztam haza magammal. Nagyon sokat tanultam a többi MSP-től, és ezt a tudást fel fogom használni, hogy Magyarországon még jobbá tegyem, a már így is nagyon szuper Microsoft Student Partner programot!
Köszönöm Microsoft!